A személyi adat és lakcím nyilvántartás célja a magyar állampolgárok adatainak és lakcímének nyilvántartása, amely egyúttal igazolja a nyilvántartásban magyar állampolgárként nyilvántartott személyek állampolgárságát is.
Amennyiben a hazai anyakönyvezés során a magyar állampolgár nyilvántartásba vételére kerül sor, az érintett kérelme alapján vagy Magyarországon, vagy pedig külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba venni.
1. Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétel
Amennyiben a kérelmező nem szerepel a nyilvántartásban és Magyarországon élő magyar állampolgárként kívánja magát nyilvántartásba vetetni, úgy – az egyszerűsített honosítási eljárást kivéve – a hazai anyakönyvezési kérelem átvételekor külön adatlapon kell nyilatkoznia a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokról.
A hazai anyakönyvezési eljárás lezárását követően, amennyiben a hazai anyakönyvezést a hivatásos konzuli tisztviselő végezte, továbbítja Budapest Főváros Kormányhivatala részére a nyilvántartásba vételre vonatkozó adatlapot, annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vételt elvégezzék. Amennyiben a hazai anyakönyvezési eljárást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatta le, úgy a hazai anyakönyvezési eljárással egyidejűleg a nyilvántartásba vételt is elvégzik. A nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kerül sor a magyarországi lakóhely létesítésére is.
Ehhez a bejelentkezőnek közokirattal (például tulajdoni lap) vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal (például adásvételi/bérleti szerződés/szívességi lakáshasználati szerződés), kell igazolnia, hogy:
- az ingatlan, ahová be kíván jelentkezni, a saját tulajdona vagy
- az ingatlant jogszerűen használja.
Amennyiben az ügyfél az adott ingatlan jogszerű használójaként kíván lakcímet létesíteni, de nincs olyan szerződés, amivel a lakáshasználat jogszerűségét bizonyítani tudja, a lakcím létesítéséhez a szállásadó (tulajdonos) hozzájárulása szükséges. E hozzájárulás megtörténhet úgy, hogy a szállásadó (tulajdonos) a konzul előtt aláírja a nyilvántartásba vételi adatlapot (ez azonban a külképviseleti gyakorlatban kevéssé életszerű), vagy úgy, hogy az ügyfél mellékeli a szállásadó által két tanú előtt aláírt, a lakáshasználatra feljogosító hozzájáruló nyilatkozatát.
A lakáshasználat jogszerűségét bizonyító iratokat eredetben, vagy hiteles másolatban kell mellékelni. Kivétel ez alól a földhivataltól/közjegyzőtől beszerzett hiteles tulajdoni lap, amelynek az egyszerű másolata is elegendő.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha a bíróság vagy a gyámhivatal a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz – a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni. Amennyiben a szülő a magyar lakcímkártyáját bemutatja, a lakás használatára feljogosító további okirat csatolására nincs szükség (a lakcímkártyáról készült egyszerű másolatot a kérelemhez mellékelni kell). Ha egyik szülőnek sincs lakcímkártyája, akkor a lakáshasználatra való jogosultságot a fent leírtak szerint igazolni kell. Ha a szülőknek nincs magyarországi lakóhelyük, akkor a gyermeknek sem lehet ilyet létrehozni (például nagyszülők lakcímére bejelenteni).
2. Nyilvántartásba vétel külföldön élő magyar állampolgárként
Amennyiben a kérelmező külföldön élő magyar állampolgárként kívánja magát nyilvántartásba vetetni főszabályként a hazai anyakönyvezési ügy nyomtatványának megfelelő rovatában kell nyilatkoznia a külföldön élőként való nyilvántartásba vételhez szükséges adatokról. Ilyen esetben a nyilvántartásba vételt Budapest Főváros Kormányhivatala végzi, akkor is, ha hazai anyakönyvi hatóságként a konzul jár el.
Annak eldöntése, hogy a magyar állampolgár mikor érzi úgy, hogy hosszútávon külföldön szeretne letelepedni és ezért külföldön élőként veteti magát nyilvántartásba, az állampolgár döntése.
A külföldi letelepedés bejelentésére irányuló kérelmek során NEM kell az ügyfélnek leadnia a személyazonosító igazolványát, csak a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt, azaz a LIG-kártyát, mivel a külföldön élő magyar állampolgárként történt nyilvántartásba vételét követően az eljáró hatóság kiállítja az érintett polgár új lakcímigazolványát. A LIG-kártya ilyen esetben azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye, azon a „külföldi lakcím” szöveg szerepel.
A külföldi letelepedés bejelentésének módjai:
A. Okmányirodában személyesen. Ebben az esetben azonnal megkapja a kijelentést igazoló papírt.
B. A külföldi letelepedés bejelentése a Konzulátuson
A kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok:
- Bejelentő lap kitöltése,
- Érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél,
- Személyi azonosítót és lakcímet igazoló kártyáját (LIG-kártya),
- Kérelem a külföldön élő magyar állampolgár adatainak nyilvántartásához
C. A letelepedés elektronikus módon történő bejelentése
A külföldi letelepedési nyilatkozat megtételére az Ügyfélkapun keresztül is benyújtható. Ennek elengedhetetlen, hogy az ügyfél rendelkezzen Ügyfélkapuval.
A személyazonosító igazolványt NEM viszont a lakcímkártyát ebben az esetben is szükséges leadni postai úton, vagy személyesen, ill. meghatalmazott útján a külképviseleten vagy a kiválasztott Járási Hivatalnál. Kérjük, hogy amennyiben postai úton küldik meg nekünk okmányaikat, írjanak azok mellé egy rövid kísérő levelet, amelyben jelzik, milyen célból küldik azokat a külképviseletre, valamint feltüntetik az elektronikus bejelentés során kapott azonosítószámot.
A külföldi letelepedés elektronikus úton való bejelentésének eljárásrendje és jogkövetkezményei azonosak a kormányhivatalnál és a konzulnál személyesen megtett bejelentésevel.
Mindhárom bejelentési módra érvényes, hogy amennyiben a LIG-kártyáját nem tudja leadni, büntetőjogi felelőssége tudatában, írásban nyilatkoznia kell annak okáról (elvesztés, megsemmisülés, lopás). A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ügyfél természetes személyazonosító adatait (név, születési név, nem, születési hely és idő, anyja neve). Az okmány leadására törvényes képviselő, illetve meghatalmazott útján is lehetőség van.
Figyelem!
A kiskorú gyermek külföldi letelepedésre vonatkozó kérelmét szülője (törvényes képviselője) terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell mindkét szülőnek a kiskorú külföldi letelepedésére vonatkozó engedélyező nyilatkozatát.
A mindkét szülő által megadott hozzájárulásra természetesen abban az esetben is szükség van, ha a szülők külön élnek, kivéve ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
Nem szükséges mindkét szülő együttes személyes megjelenése a kérelem benyújtásakor, de a távollevő szülő sajátkezű aláírásával ellátott engedélyező nyilatkozatát csatolni kell a beadványhoz. A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szülő és a kiskorú személyazonosító adatait, valamint a szülő kifejezett hozzájárulását a kiskorú külföldi letelepedéséhez, és a nyilatkozatot két tanú előtt kell aláírni.
Amennyiben a szülők a kiskorú gyermek külföldi letelepedését illetően nem tudnak megegyezni, és ezért nem áll rendelkezésre a mindkét szülő által aláírt nyilatkozat, akkor a gyámhatóság döntését kell mellékelni (kivételes szabályként ez fogja pótolni a szülők együttes engedélyező nyilatkozatát).
Fontos! A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége egészen a letelepedési szándék bejelentéséig fennáll. Amennyiben ilyen nyilatkozatot nem tett, Magyarországon a járulékfizetési kötelezettségének továbbra is eleget kell tennie. Az adóhatóságok felé fennálló esetleges tartozásával kapcsolatosan a Konzulátus segítséget nyújtani nem tud.
