Urmas Reinsalu előadását a magyar‒észt kapcsolatok kiválóságának hangsúlyozásával kezdte, majd rávilágított a két ország történelmének hasonlóságaira. Elmondta, hogy az 1956-os magyar forradalom volt az első a szabadságot, demokráciát követelő események sorában; a forradalmat azonban erőszakkal megtörték és a változásra generációkat kellett várni. A külügyminiszter ezt követően sorra vette az 1989-es átmeneti év eseményeit, különös tekintettel a „balti útra”, amely során több mint 2 millió ember mozdult meg a balti országokban egy szabadabb életért. Megemlítette továbbá Helmut Kohl német kancellárt, aki szerint Magyarországon ütötték ki az első téglát a berlini falból, lényegesen hozzájárulva ezzel Európa egyesüléséhez.
Reinsalu szerint a „balti utat” ‒ az 1956-os magyar forradalomhoz hasonlóan ‒ kiemelt nemzetközi figyelem övezte, a baltiak törekvése ennél az alkalomnál azonban támogatásra találtak az Atlanti-óceán mindkét partján. Reinsalu kiemelte az Egyesült Államok 1989-ben és az azt követő időszakban nyújtott segítségének fontosságát; mint mondta, az Egyesült Államok támogatása nélkül nem omlott volna le a berlini fal, és Németország újraegyesülése sem valósulhatott volna meg.
Beszédében méltatta továbbá az Észt Köztársaság és Magyarország az elmúlt 30 évben elért eredményeit: hangsúlyozta a két ország Európai Unióba való csatlakozásának jelentőségét, és hozzátette, hogy a csatlakozás egy lehetőség volt, nem pedig előírás. Rainsalu elmondta, hogy Észtország nemzetállamok uniójaként, nem pedig föderációként tekint az Európai Unióra. A miniszter rámutatott, hogy 2019-es év nemcsak azért különleges, mert a rendszerváltás és a „balti út” 30. évfordulóját és az uniós csatlakozás 15. évfordulóját ünnepeljük, hanem mert a NATO alapításának 70. évfordulója is egyben az év.
A NATO-val kapcsolatban a transzatlanti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta a külügyminiszter. Elmondta, hogy Európa és az Egyesült Államok kölcsönösen függő viszonyban vannak egymással, így az erős kapcsolatok szükségessége vitathatatlan. Reinsalu szerint az európai védelmi kezdeményezések, például az állandó strukturált együttműködés (PESCO) nem jelentenek versenytársat a NATO számára, hozzájárulnak azonban Európa védelmi kapacitásainak bővüléséhez, ami a NATO érdeke is egyben.
Reinsalu kiemelte továbbá az Egyesült Államok támogató magatartását a Három Tenger Kezdeményezéssel (TSI) kapcsolatban, állítását az Egyesült Államok magas rangú képviselőinek a TSI csúcstalálkozóin való részvételével támasztotta alá. Hozzátette, hogy épp Észtország lesz a következő, 2020. június 16-án esedékes csúcstalálkozó házigazdája.
Záró megjegyzéseiben a miniszter ismét kifejezte Észtország transzatlanti elkötelezettségét, mondván az „békét, biztonságot és jólétet” eredményezett. Az Észtország előtt álló következő kihívásként az ország ENSZ Biztonsági Tanácsban (BT) való választott tagságát nevezte meg.
Az előadást követő kérdések számos témakört érintettek. Szóba került többek között az Egyesült Államok ódzkodása az európai védelmi kezdeményezésektől, Észtország véleménye az Európai Unió Ukrajna-politikájáról, az orosz dezinformációs tevékenység észtországi vonatkozásai, de a következetes uniós Oroszország-politika nehézségei is. A biztonságpolitikai kérdéskörön túl előkerült a magyar‒észt nyelvrokonság megítélésének, továbbá az Észtország és Moldova közötti hasonlóságoknak és különbségeknek a kérdése is.
Forrás: Itt megtekinthető.
