2022. szeptember 17-én lezárult egy több hónapos, nehéz, de konstruktív egyeztetési folyamat a magyar Kormány és az Európai Bizottság között. A tárgyalások sikerrel zárultak. A Bizottság megállapította, hogy a magyar Kormány által a Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeként benyújtott intézkedési javaslatok orvosolják azokat az aggályokat, amelyek miatt a Bizottság a kondicionalitási eljárást megindította. Magyarország eddig sem veszített uniós forrásokat, és a Bizottság szeptember 18-i döntése alapján ez a veszély nem is fenyeget. Amennyiben a magyar Kormány a vállalásokat teljesíti, a kondicionalitási eljárás még az év vége előtt lezárul. A Bizottság döntése megnyitja az utat az újjáépítési alap és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt. Menetrend szerint ezek az év vége előtt lezárulnak, így Magyarország forrásvesztés nélkül léphet 2023-ba.
A kondicionalitási eljárásban vállalt intézkedések
I. Integritás Hatóság
A magyar Kormány kötelezettséget vállal Integritás Hatóság (ideiglenes elnevezés) létrehozására. A Hatóság minden olyan esetben beavatkozik, ahol véleménye szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érinti az uniós pénzügyi támogatások végrehajtását.
A Hatóság függetlenségét átfogó garanciák biztosítják.
II. Korrupcióellenes Munkacsoport
A magyar Kormány vállalja a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentős átalakítását. A Munkacsoport elnöki tisztét az Integritás Hatóság elnöke tölti be. A Munkacsoport paritásos alapon működik majd kormányzati és nem-kormányzati szférából érkező tagokkal. A Munkacsoport éves jelentéseiben a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tesz a Kormánynak.
III. A korrupcióellenes keretrendszer erősítése
A magyar Kormány 2022. szeptember 30-ig csalásellenes stratégiát és korrupcióellenes stratégiát fogad el, amelyek meghatározzák az uniós pénzügyi támogatások végrehajtásában részt vevő szereplők feladatait a csalás, összeférhetetlenségi esetek és korrupció megelőzésében, felderítésében és korrekciójában.
A magyar Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy új korrupcióellenes nemzeti stratégiát és intézkedési tervet fogad el 2023. június 30-ig, és eddig az időpontig végrehajtja a jelenlegi stratégia és intézkedési terv elemeit.
A magyar Kormány vállalja, hogy 2022. november 1-jével az országgyűlési képviselőkre és politikai felsővezetőkre, illetve velük közös háztartásban élő hozzátartozóikra olyan vagyonnyilatkozati rendszert vezet be, amely kiterjed a jövedelmekre, az ingatlan tulajdonra, egyéb nagy értékű vagyontárgyakra (szárazföldi és vízi járművek, antik tárgyak, műtárgyak stb.), bankszámla követelésekre, készpénz megtakarításokra, részvényben, kötvényben és vagyonkezelő alapokban fennálló eszközökre, életbiztosításokra, bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyonra és vállalkozásokban fennálló meghatározó befolyásra.
A Kormány vállalja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési rendszerének megerősítését az Integritás Hatóság révén, illetve hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciós rendszer bevezetésével, ami a vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek súlyos megsértésére terjed ki.
IV. Az uniós támogatás átlátható felhasználásának biztosítása a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok részéről
A magyar Kormány törvényjavaslatot nyújt be a közbeszerzésről szóló törvény módosítására, ami egyértelműsíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartoznak.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos általános összeférhetetlenségi szabályok egyértelművé tétele érdekében a Kormány törvénymódosítást kezdeményez, ami biztosítja az uniós költségvetési rendeletnek való teljes megfelelést.
V. A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése
A büntetőeljárásról szóló törvény a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekményekre külön eljárásrendet vezet be. Az eljárás lehetővé teszi az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentés elutasítására vagy büntetőeljárás megszüntetésére irányuló döntéseinek bírói felülvizsgálatát. A felülvizsgálat alapján a nyomozási bíró felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának az elrendelésére. Végső soron, az eljárás megteremti a jogot a vádindítvány benyújtására.
VI. Az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós támogatások felhasználása során
Az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése érdekében a Kormány 2022. szeptember 30-ig módosítani fogja az uniós támogatások felhasználását szabályozó kormányrendeleteket. A Miniszterelnökségen belül Belső Ellenőrzési és Integritási Főigazgatóság jön létre.
***
1. Az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése
A magyar Kormány vállalja, hogy legkésőbb 2022. december 31-ére az egy ajánlattal lezárt, egészben vagy részben uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzési eljárások egységes piaci eredménytábla módszertanának megfelelően számított arányát 15% alá csökkenti.
2. A nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése
A magyar Kormány vállalja, hogy legkésőbb 2024. december 31-ére, éves ütemezés szerint az egy naptári éven belül egy ajánlattal lezárt, nemzeti költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárások egységes piaci eredménytábla módszertanának megfelelően számított arányát 15% alá csökkenti.
3. Jelentéstételi eszköz kialakítása az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások ellenőrzésére és bejelentésére
A magyar Kormány kialakít egy új, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatain alapuló ellenőrző és jelentéstételi eszközt az egyetlen ajánlatot eredményező, közbeszerzési eljárások arányának elkülönült mérésére.
4. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság növelése érdekében
A magyar Kormány vállalja az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) jelentős fejlesztését. Az EKR honlapján egy rendszeresen frissített, gépi eszközökkel történő feldolgozásra alkalmas adatbázis lesz elérhető, amely rendezett formában tartalmazza az összes, közbeszerzési eljárásból származó, szerződés odaítéléséről szóló hirdetményre vonatkozó információt.
5. A közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozása
A magyar Kormány vállalja, hogy 2022. szeptember 30-ig teljesítménymérési keretrendszert dolgoz ki a közbeszerzések hatékonyságának és költséghatékonyságának értékelésére.
6. Cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny fokozása érdekében
A magyar Kormány vállalja, hogy 2023. március 31-ig átfogó cselekvési tervet fogad el a közbeszerzési verseny fokozása céljából.
7. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés
A mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése érdekében a magyar Kormány vállalja, hogy 2200 mikro-, kis- és középvállalkozás részére ingyenes, közbeszerzési szakemberek által tervezett és vezetett képzési lehetőségeket biztosít.
8. Támogatási rendszer kialakítása mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétellel kapcsolatos költségeinek megtérítésére
A mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése érdekében, a magyar Kormány vállalja, hogy támogatási rendszert vezet be, amellyel 1800 mikro-, kis- és középvállalkozás számára nyújt átalány támogatást a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatos költségeik részleges fedezésére.
9. Az ARACHNE kockázatértékelési eszköz alkalmazása
A magyar Kormány vállalja, hogy az uniós támogatások körében alkalmazza az ARACHNE kockázatértékelési eszköz valamennyi funkcióját.
10. Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése
A magyar Kormány kijelöli a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy segítse az OLAF-ot a magyarországi helyszíni ellenőrzések során, illetve amikor egy ellenőrzés alá vont gazdálkodó szervezet megtagadja az együttműködést. Az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek és vizsgálatának elvégzését az OLAF kérésére pénzügyőr segítheti.
11. Központi nyilvántartás a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében
A magyar Kormány vállalja, hogy központi nyilvántartást hoz létre a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok széles körű közzétételére. A központi nyilvántartásban közzétett adatkészletek korlátlanul és térítésmentesen használhatók fel nyilvános ellenőrzésre, elemzésre és kutatásra.
